Első napunk a kórházban (08.02.25.)

Hajnalban 2kor felébredtem! Valahol éreztem, hogy készül ellnem a merénylet De azért anya adott cumikát, és vissza aludtam! Hajnalban ismét nagyon korán virítottam! Amikor anya jött kilesni, hogy alszok e még 1/2 5kor, hát bizony csak úgy vigyorogtam rá! Megetetett, és olyan történt, ami eddig még nem! Ebben a korai órában, bundazsákba kerültem! Jó tudom, anya mondogatott valamit tegnap, hogy majd megyünk , meg kórház, de ki gondolta hogy ilyen korán! 5kor már az autóban ültünk! A kocsiban az elején csak pislogtam, majd anya nemsokára kiszedett a zsákomból, mert apa befűtött nekem! végre, mert legalább tudtam mozogni! Elkezdtem nagyival és anyával játszani, és a nagy játéknak az lett a vége, hogy beájultam! Nagyon sokat aludtam! Aztán felébredtem, és kértem enni, így anyáék gyorsan félre álltak, és kaphattam hamikát! Da utána gyorsan visszakerültem a hordozómba, és mentünk tovább! 1/2 9re értünk a kórházba! Felmentünk a gasztróra, majd anya és apa elintézték a befektetésemhez a papírokat, addig én meg nagyival elvoltam! viszont anyáék jól elmaradtak, így a végére megsértődtem, mert éhes voltam már nagyon, és nekiálltam a nagy sírásnak! Anya azért most sem hagyott cserben, rohant hozzám! Azt mondta már a földszinten az ajtónál hallotta, hogy sírok A nővérke nagyon kedves volt, és bevezetett egy terembe, kaptunk széket, és megetethetett végre! Utána bekerültünk egy kórterembe, ahol4 kiságy volt csak! Ott volt egy 4 éves kislány az anyujával, akik bejárók voltak, egy 3 hónapos kislány, akik műtét előtti megbeszélésre jöttek, és még egy 3 hónapos kislány a szüleivel! Anyának azt mondták nincs szoba, csak az anyaotthonban! Apa egy kicsit kiakadt, hogy akkor most mi lesz, de anya nem szontyolodott el, mondta hogy majd egy széken alszik és kész Eztán jött a méricske! A súlyom 6120 gramm volt, 70 centi hosszú (nem hiába nőttem ki a 68as ruháimat) A fejecském és a mellecském körfogata 41 centi voltak! Aztán jött a Takács Noémi doktornő, aki egy rettentően kedves, és türelmes doktornéni volt! Jó alaposan kivizsgált, és kikérdezte anyát! Utána nagyon nagy szerencsénk volt, mert mégis felszabadult egy ágy, és átköltözhettünk egy 4 ágyas kórterembe! Rettentően meleg volt, csak 1 bodyban és zokniban flangáltam! Ne erről nem kell kiselőadást tartani, hogy mennyire élvezi egy 5 hós a laza ruházatot Ott egy Bence nevű 2,5 éves dackorszakos kruppos kisfiú volt anyájával! Anya azt mondta iszonyat érdekes élmény volt számára belepillantani mi az a dackorszak Úgy gondolja ha én is belekerülök, egy darab hajszála sem marad, mert kihullik miattam A kisfiú nagyon nyűgös volt már, és elég éles hangon sírt, ami miatt mindig megriadtam, és szimpátia sírást rendeztem! Amúgy elég lazán vettem a kórházat! Az első nap! Nevetgéltem, játszottam, ettem, és aludtam! Sajna az evészeteknél kicsit rossz volt, mert előbb anya mindig méricskélt! Na meg utána is, és bizony előfordult ám hogy bealudtam a nagy evészet közben, és amikor rátett a mérlegre, ordítva keltem! A nővérkék teljesen oda voltak értem már az első pillanattól kezdve Az első napomon délután mentünk egyből veseultrahangra! Hát természetesen ott is megcsodáltak, hogy mekkora hajam van, és hogy mennyi fogacskám! Azt mondták, (amit persze már tudtunk ) hogy mind a 2 vesémben jelzett értékű tágulat van, amúgy odabent minden rendben! Viszont itt mondta anyának a doktornéni, hogy a kutacskámon már nem tud bekukucskálni, mert annyira be van nőve Anya kicsit megijedt, de azt mondták neki, hogy előfordul hogy valakinek ilyen korán zárul! Az estém is jól telt! Anya megfürdetett! Nagyon élveztem ám! Utána ettem, és hát bizony 1/2 9kor már rendesen ki is dőltem! Egész reggel 4ig aludtam