Az éjszaka nagyon jól sikerült, kivételesen nyugodtan aludtam, reggel azért korábban is keltem ;)
Reggel még 2 alkalommal kaptam nagyobb mennyiségű tejcsit, sikerült 2 alkalommal kaksiznom is, az első kicsit megint lazább volt, de a 2. teljesen normális állagú!
Megint taliztunk a barátnőimmel, Tamarával és Beatrixal, játszottunk egy jót, Tamara annyira de annyira örült nekem, hogy azt le sem lehet ám írni :)
Megvolt a reggeli kis vizit is, mosolyogva persze!!
A napunk viszonylag jól telt, de fél 1kor történt valami! Éppen ismerkedtünk az osztályon még egy kislánnyal, amikor rám tört a fáradtság, és kitört az oltári hiszti! Na anyának égett a feje miattam, viszont nem kellett túlzottan sokat altatgatnia :p Sajna megint nem aludtam túl sokat, de enni sem ettem túl sokat, egy falat leves, egy kis játék, anya hiába futkosott utánam :p
A nem alvászat miatt borzasztó nyűgi voltam, de meglepinek jöttek délután vendégeim, méghozzá apa, mamma, és papi, vittek haza! Bizony mivel semmi tünetet nem okozott a tej, és tulajdonképpen már csak a székletminták hiányoznak! Hogy én mekkora sírást rendeztem, először mert láttam anyát pakolászni, és azt hittem ott akar hagyni utána, meg nem akartam hazamenni, mert olyan jól éreztem magam a sok baba és játék között anyával kettesben :p
Hazafelé csöppet sem volt kedvem alcsikázni, elég jól viseltem az utat azért!
Otthon dédi már a kapuban várt engem, úgy hiányoztam neki, nagyon boldog volt a család hogy újra együtt vagyunk :)
Az esténk csodálatosan telt, bár kicsit fáradt voltam! Viszonylag hamar el is aludtam!
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kórházban. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kórházban. Összes bejegyzés megjelenítése
2009. szeptember 20., vasárnap
tejterhelés 2. nap
Szóval a pokoli éjszaka után, de hát nem is csodálkozunk, az új hely, a pokoli meleg, a világosság, a nyitott ablak alatt található aggregátor ami szünet nélkül brümmögött bizony semmi sem kedvezett :s
De sebaj, reggel kaptam tejcsit, amit szépen meg is ittam, majd kezdődhetett a nap! Jó későn ébredtem, 9 óra is elvolt ugye, és a nővérke nagyon rendes volt, mert azt mondta csak hagy aludjak, és eltette nekem még a reggelimet is! Amit szépen meg is ettem ;) Kaptam pisis zacsit, amitől úgy mentem mint aki betojt, nagyon muris volt, a tanuló nővérkékhez mentem ismerkedni, és csajozni, egyet ki is szemeltem magamnak körülük ;) A zacsit úgy elintéztem, hogy amikor anya belekukkantott a pelusba, elállt a lélegzete, mert úgy telecsuriztam, hogy még a nővérke is csak mosolyogni tudott rajta :)
Aztán persze kezdődhetett a nap! A rosszaság ment ezerrel ;) Reggel óta óránként kaptam a tejcsit, és nem mondtam ellent egyszer sem!
Délelőtt volt kis vizit, és szerencsére nagyon kedves aranyos doktornénit kaptam, akinek végig mosolyogtam míg vizsgált, sőt amikor napközben megláttam, akkor is siettem hozzá mosolyogva, és ő kedvesen fordult hozzám, pár kedves szót váltott velem!
Az ebédre kapott leveske tetszett, ettem is belőle egy csomót, majd kaptam megint tejcsit is :S Ez már annyira nem jött be, mivel totál tele volt a pocakom, így anyának meggyűlt velem a baja! A nővérke szerencsére nem is sietett el, mert bizony az aznapi utolsó adag igencsak sok volt, főleg így ebéd utánra, ezért kicsit besegített a noszogatásomba! hozott egy dobozkát, ami tele volt kicsi autókkal, és midenféle matricától kezdve apróságokkal! Na ez nagyon bejött, és észre sem vettem amikor eltűnt a pohárból a tejcsi, hát még amikor a kiválogatott 2 kicsi piros autót megkaptam míg bent vagyunk a kórházban :) Játszottam egy kicsit Tamarával, és Beatrixal is, akik szintúgy tejterhelésre jöttek, csak ők pestiek voltak, és hát hazajártak! Délután anya már nem bírt velem, azért a nagyvizit után levonultunk a kórház játszóterére! Hű de boldog voltam, mentem is végignéztem azt a sok csihuhut, kipróbáltam mindent, benéztem a faházikóba, ahonnan anya elég gyorsan kimentett, mert 2-3 nagyobb fiúcska oda csoportosul, és csimpaszkodtak mindenfelé, ráadásul az egyiknél úszó pipa volt, és majd nem hogy megcsépelt vele! Már emelte rám, csak anya ott termett, csúnyán ránézett, és meggondolta magát! De volt ott jó élmény is bőven ami felejtette ezt a kis affért! Találkoztunk 2 kislánnyal is, akikkel nagyon jókat játszottam, és aranyosak kedvesek voltak hozzám :)
Amikor felmentünk csupa csupa por és piszok voltam a nagy munkáktól ugye ;)
Felérve nem kellett anyának kivételesen sokat altatgatnia, egy kis ringatás és éneklés, és már aludtam is! Na nem túl sokat, mert egy teherautó éppen ledobta a rakományát nem messze tőlünk, és bizony felpattantam rá gyorsan!
A délután eltelt valahogy, és felmerült, hogy esetleg hazamehetnénk másnap, csak hát csütörtökön újra vissza kellene menni a széklet mintámmal!
Anya mérlegelni kezdett, hogy mi ér többet, ha hazamegyünk, kipihenem magam, és ehetek végre normálisan, nem csak rohangászva 1-1 kanállal, vagy esetleg maradunk összeszedek valamit, mert ugye fogzok elég rendesen, mászok mint a rák állandóan, a térdeim csupa feketék állandóan, aztán ott kell maradni tovább, és persze a benzin ami nem mellékes kérdés! Anya döntött fel is hívta apát, és megbeszélték másnap jönnek hozzánk! Bevalljuk azt is, hogy bizony 2. nap egész álló nap azt kiabáltam, hogy "apú, apú", és anya nem győzte hívogatni őt hogy megnyugodjak és halljam kicsit a hangját! A mammával szóba sem álltam, valamiért nagyon bepöccentem rá, pedig nagyon hiányoztam ám neki!
Eljött az este is, ma is meg kellett küzdenie anyának velem!
Vettek tőlem székletmintát is, ami kicsit lazább volt, de hát fogzok kérem, amit a doktornéni is igazolt!
De sebaj, reggel kaptam tejcsit, amit szépen meg is ittam, majd kezdődhetett a nap! Jó későn ébredtem, 9 óra is elvolt ugye, és a nővérke nagyon rendes volt, mert azt mondta csak hagy aludjak, és eltette nekem még a reggelimet is! Amit szépen meg is ettem ;) Kaptam pisis zacsit, amitől úgy mentem mint aki betojt, nagyon muris volt, a tanuló nővérkékhez mentem ismerkedni, és csajozni, egyet ki is szemeltem magamnak körülük ;) A zacsit úgy elintéztem, hogy amikor anya belekukkantott a pelusba, elállt a lélegzete, mert úgy telecsuriztam, hogy még a nővérke is csak mosolyogni tudott rajta :)
Aztán persze kezdődhetett a nap! A rosszaság ment ezerrel ;) Reggel óta óránként kaptam a tejcsit, és nem mondtam ellent egyszer sem!
Délelőtt volt kis vizit, és szerencsére nagyon kedves aranyos doktornénit kaptam, akinek végig mosolyogtam míg vizsgált, sőt amikor napközben megláttam, akkor is siettem hozzá mosolyogva, és ő kedvesen fordult hozzám, pár kedves szót váltott velem!
Az ebédre kapott leveske tetszett, ettem is belőle egy csomót, majd kaptam megint tejcsit is :S Ez már annyira nem jött be, mivel totál tele volt a pocakom, így anyának meggyűlt velem a baja! A nővérke szerencsére nem is sietett el, mert bizony az aznapi utolsó adag igencsak sok volt, főleg így ebéd utánra, ezért kicsit besegített a noszogatásomba! hozott egy dobozkát, ami tele volt kicsi autókkal, és midenféle matricától kezdve apróságokkal! Na ez nagyon bejött, és észre sem vettem amikor eltűnt a pohárból a tejcsi, hát még amikor a kiválogatott 2 kicsi piros autót megkaptam míg bent vagyunk a kórházban :) Játszottam egy kicsit Tamarával, és Beatrixal is, akik szintúgy tejterhelésre jöttek, csak ők pestiek voltak, és hát hazajártak! Délután anya már nem bírt velem, azért a nagyvizit után levonultunk a kórház játszóterére! Hű de boldog voltam, mentem is végignéztem azt a sok csihuhut, kipróbáltam mindent, benéztem a faházikóba, ahonnan anya elég gyorsan kimentett, mert 2-3 nagyobb fiúcska oda csoportosul, és csimpaszkodtak mindenfelé, ráadásul az egyiknél úszó pipa volt, és majd nem hogy megcsépelt vele! Már emelte rám, csak anya ott termett, csúnyán ránézett, és meggondolta magát! De volt ott jó élmény is bőven ami felejtette ezt a kis affért! Találkoztunk 2 kislánnyal is, akikkel nagyon jókat játszottam, és aranyosak kedvesek voltak hozzám :)
Amikor felmentünk csupa csupa por és piszok voltam a nagy munkáktól ugye ;)
Felérve nem kellett anyának kivételesen sokat altatgatnia, egy kis ringatás és éneklés, és már aludtam is! Na nem túl sokat, mert egy teherautó éppen ledobta a rakományát nem messze tőlünk, és bizony felpattantam rá gyorsan!
A délután eltelt valahogy, és felmerült, hogy esetleg hazamehetnénk másnap, csak hát csütörtökön újra vissza kellene menni a széklet mintámmal!
Anya mérlegelni kezdett, hogy mi ér többet, ha hazamegyünk, kipihenem magam, és ehetek végre normálisan, nem csak rohangászva 1-1 kanállal, vagy esetleg maradunk összeszedek valamit, mert ugye fogzok elég rendesen, mászok mint a rák állandóan, a térdeim csupa feketék állandóan, aztán ott kell maradni tovább, és persze a benzin ami nem mellékes kérdés! Anya döntött fel is hívta apát, és megbeszélték másnap jönnek hozzánk! Bevalljuk azt is, hogy bizony 2. nap egész álló nap azt kiabáltam, hogy "apú, apú", és anya nem győzte hívogatni őt hogy megnyugodjak és halljam kicsit a hangját! A mammával szóba sem álltam, valamiért nagyon bepöccentem rá, pedig nagyon hiányoztam ám neki!
Eljött az este is, ma is meg kellett küzdenie anyának velem!
Vettek tőlem székletmintát is, ami kicsit lazább volt, de hát fogzok kérem, amit a doktornéni is igazolt!
2009. szeptember 18., péntek
Heim Pál tejterhelés
A hétfői nap nagyon nagyon korán indult! Hajnal 3/4 5kor anyaéknak, és én is fél 6kor riasztva lettem, és szerencsére kimaradtam a nagy rohangálásból , nekem csak öltözködni kellett :p
Elbúcsúztam mammától, és déditől, majd útra keltünk! Anyával elég jól elvoltunk, és aludtam is vagy 1 órácskát még az autóban!
2,5 órás út után jó volt kiszállni kicsit, és megmozgatni a lábaimat ;) Erre volt is lehetőség, mert jó sok lépcsőn mentünk föl a gasztrós osztályra, és ott meg akkora folyosó fogadott, hogy nem tudtam betelni vele :p Hát még a játszós szobával!!! Apa volt velem, míg anya a papír munkákat végezte! Először is a betegfelvételimet, majd a doktornéninek megmutatta a sok sok leletemet, akinek kicsit leesett az álla, hogy mennyi mindenen túl vagyunk már :p
Volt egy kis hastapi, bőrátnézés, hallgatózás, de végig mosolyogtam, és ügyesen viselkedtem, csak a szájba kukucskálásnál szakadt el a cérna :p A mérlegelésnél is elég jól álltam a sarat!
Aztán jött az ebéd, sajna nekem kicsit későn, így a madárlátta fasírtunkat termeltem be, de azért a levest megettem ráadásnak!
A kórházról, vagyis inkább a gasztró osztályról is tennénk pár szót! Nemrégen költöztek át vadi új épületbe, ami csodálatosan tiszta,felszerelt, hatalmas széles folyosóval, játszó sarokkal a gyerekeknek, ahol van még erkély is, hogy levegőzhessünk, a kórtermek csodálatosak, 2 személyesek! A kisebbeknek van lehetőség a szülőnek ingyenes elhelyezés szoptatós székben, vagy 3000 -ért fotelágyban, amiben elférnek még azok is akik a gyerekkel együtt alszanak, és a gyerek még csak le sem tud esni, mivel jó hosszú az oldalvédő része :) A nagyobb gyerekeknek lehet extra szolgáltatást kérni, ami tvt jelent, és akár a saját szobában fürdőszobát! Azért megjegyezzük egy hatalmas plazma van a játszószobában is ;) A mi szobánkban volt pelenkázó rész, kézmosó, és babafürdető kádacska, abban lubickoltam élvezettel!
A fotelágyat sikerült kipróbálnunk, nekem nagyon bejött, anya kicsit szenvedett, mert csak egy lapos kispárnát kaptunk közösen, és azt én kisajátítottam, sőt néha anyától a helyet is ;)
Egyetlen dolog volt ami nem tetszett több embernek is az osztályon, főleg mert nagyon sok volt a kicsi baba :( Sajnos az étkező rész a játszórészben volt, és még 1 darab etetőszéket sem lehetett találni égen földön :( Így a már járó babák etetése rendkívül körülményessé lett téve! Sajna egy falat kaja, egy kis játék, meg nem maradtunk volna egy helyben egy percre sem :p
Na de ott tartottunk, hogy ebéd, apaék megvárták míg anya is lemegy a kajáé, amit még mindig ételesben hordhatják fel az anyukák, és benne van a szoba szolgáltatásában!
Sajna utána elmentek, sírtam is utánuk, nem tetszett hogy otthagytak, de végül felmentünk, és a játszó szobából, meg a teraszról el sem lehetett könyörögni!
Az első nap felfedeztem mindent, még a megőrző szekrényeket is, ahova az értéktárgyakat lehetett bezárni ! ennek a nővérkék örültek a legkevésbé, főleg mert nem csak én találtam rájuk :p
Anya megpróbált elaltatni, de az égnek nem tudott, pedig már a nővérkék is rajtunk nevettek, hogy anya már csak árnyékként létezett, én meg mint a duracell nyuszi, akinek folyamatosan cserélik az elemeit :p
A tejterhelés is megkezdtük nagy nehezen, először az alsó ajkamat, és az alkaromat kencélték be! Anyát ijesztgették, hogy volt akinek 3szorosára dagadt a feje már ennyitől is :o Az egyik nővérke rá is ijesztett anyára, hogy már dagad is a szám, sőt még a doktornénit is hívták hozzám, de szerencsére csak vaklárma volt, viszont a biztonság kedvéért lassú terhelésnek tettek ki! Első nap kaptam 2 alkalommal 5 ml tejcsit, amit csak kiskanállal voltam hajlandó meginni, viszont tetszett, és kértem volna még!
Este azért nehezen lecsendesített anya, és 7kor elaltatott! Altatás terén visszatértünk dedó 1be :p Én anya nyakában csüngve 1 órán át, hallgattam a vuk dalát, mire elnyomott az álom! Sajna az éjszkánk pokoli cudarra sikeredett :s Volt hogy sírtam, volt hogy szimplán ültem anya feje mellett, és piszkáltam őt, tépkedtem a fülét haját húzgáltam, aztán volt egy nagy sírásom is, akkor már a nővérke is bejött hozzánk, és megdorgált engem, hogy ha nem alszok, akkor hívja a doktornénit, hogy megnézze nincs e bajom! Meglepő, de valami hathatott, mert éjféltől lecsendesedtem, és végre beszunyáltam! Reggel felébredtem egyszer 7felé, de úgy elhagytam magam, hogy anyára a totális frászt hoztam! Szinte félálomban átpelenkázott, majd visszatett az ágyba, és aludtam tovább mozdulatlanul egészen fél 10- ig :) Szerencsére csak az előző nap és a kezdeti rossz éjszaka merített kicsit ki, mert vidáman ébredtem mintha semmi sem történt volna!
folyt később
Elbúcsúztam mammától, és déditől, majd útra keltünk! Anyával elég jól elvoltunk, és aludtam is vagy 1 órácskát még az autóban!
2,5 órás út után jó volt kiszállni kicsit, és megmozgatni a lábaimat ;) Erre volt is lehetőség, mert jó sok lépcsőn mentünk föl a gasztrós osztályra, és ott meg akkora folyosó fogadott, hogy nem tudtam betelni vele :p Hát még a játszós szobával!!! Apa volt velem, míg anya a papír munkákat végezte! Először is a betegfelvételimet, majd a doktornéninek megmutatta a sok sok leletemet, akinek kicsit leesett az álla, hogy mennyi mindenen túl vagyunk már :p
Volt egy kis hastapi, bőrátnézés, hallgatózás, de végig mosolyogtam, és ügyesen viselkedtem, csak a szájba kukucskálásnál szakadt el a cérna :p A mérlegelésnél is elég jól álltam a sarat!
Aztán jött az ebéd, sajna nekem kicsit későn, így a madárlátta fasírtunkat termeltem be, de azért a levest megettem ráadásnak!
A kórházról, vagyis inkább a gasztró osztályról is tennénk pár szót! Nemrégen költöztek át vadi új épületbe, ami csodálatosan tiszta,felszerelt, hatalmas széles folyosóval, játszó sarokkal a gyerekeknek, ahol van még erkély is, hogy levegőzhessünk, a kórtermek csodálatosak, 2 személyesek! A kisebbeknek van lehetőség a szülőnek ingyenes elhelyezés szoptatós székben, vagy 3000 -ért fotelágyban, amiben elférnek még azok is akik a gyerekkel együtt alszanak, és a gyerek még csak le sem tud esni, mivel jó hosszú az oldalvédő része :) A nagyobb gyerekeknek lehet extra szolgáltatást kérni, ami tvt jelent, és akár a saját szobában fürdőszobát! Azért megjegyezzük egy hatalmas plazma van a játszószobában is ;) A mi szobánkban volt pelenkázó rész, kézmosó, és babafürdető kádacska, abban lubickoltam élvezettel!
A fotelágyat sikerült kipróbálnunk, nekem nagyon bejött, anya kicsit szenvedett, mert csak egy lapos kispárnát kaptunk közösen, és azt én kisajátítottam, sőt néha anyától a helyet is ;)
Egyetlen dolog volt ami nem tetszett több embernek is az osztályon, főleg mert nagyon sok volt a kicsi baba :( Sajnos az étkező rész a játszórészben volt, és még 1 darab etetőszéket sem lehetett találni égen földön :( Így a már járó babák etetése rendkívül körülményessé lett téve! Sajna egy falat kaja, egy kis játék, meg nem maradtunk volna egy helyben egy percre sem :p
Na de ott tartottunk, hogy ebéd, apaék megvárták míg anya is lemegy a kajáé, amit még mindig ételesben hordhatják fel az anyukák, és benne van a szoba szolgáltatásában!
Sajna utána elmentek, sírtam is utánuk, nem tetszett hogy otthagytak, de végül felmentünk, és a játszó szobából, meg a teraszról el sem lehetett könyörögni!
Az első nap felfedeztem mindent, még a megőrző szekrényeket is, ahova az értéktárgyakat lehetett bezárni ! ennek a nővérkék örültek a legkevésbé, főleg mert nem csak én találtam rájuk :p
Anya megpróbált elaltatni, de az égnek nem tudott, pedig már a nővérkék is rajtunk nevettek, hogy anya már csak árnyékként létezett, én meg mint a duracell nyuszi, akinek folyamatosan cserélik az elemeit :p
A tejterhelés is megkezdtük nagy nehezen, először az alsó ajkamat, és az alkaromat kencélték be! Anyát ijesztgették, hogy volt akinek 3szorosára dagadt a feje már ennyitől is :o Az egyik nővérke rá is ijesztett anyára, hogy már dagad is a szám, sőt még a doktornénit is hívták hozzám, de szerencsére csak vaklárma volt, viszont a biztonság kedvéért lassú terhelésnek tettek ki! Első nap kaptam 2 alkalommal 5 ml tejcsit, amit csak kiskanállal voltam hajlandó meginni, viszont tetszett, és kértem volna még!
Este azért nehezen lecsendesített anya, és 7kor elaltatott! Altatás terén visszatértünk dedó 1be :p Én anya nyakában csüngve 1 órán át, hallgattam a vuk dalát, mire elnyomott az álom! Sajna az éjszkánk pokoli cudarra sikeredett :s Volt hogy sírtam, volt hogy szimplán ültem anya feje mellett, és piszkáltam őt, tépkedtem a fülét haját húzgáltam, aztán volt egy nagy sírásom is, akkor már a nővérke is bejött hozzánk, és megdorgált engem, hogy ha nem alszok, akkor hívja a doktornénit, hogy megnézze nincs e bajom! Meglepő, de valami hathatott, mert éjféltől lecsendesedtem, és végre beszunyáltam! Reggel felébredtem egyszer 7felé, de úgy elhagytam magam, hogy anyára a totális frászt hoztam! Szinte félálomban átpelenkázott, majd visszatett az ágyba, és aludtam tovább mozdulatlanul egészen fél 10- ig :) Szerencsére csak az előző nap és a kezdeti rossz éjszaka merített kicsit ki, mert vidáman ébredtem mintha semmi sem történt volna!
folyt később
2008. április 5., szombat
3 hetesen újra kórházban!
Sajnos életem harmadik hetét újra kórházban töltöttem anyával, mert hirtelen túl sok teje lett, és nagyon belázasodott! Most a gyerekosztályra kerültem, anya pedig a nőgyógyászatra! az első napon nagyon sűrűn sírtam anyáért! eléggé megviselt, hogy nem éreztem a közelemben a biztonságot nyújtó anyukámat! A nővérkék semmit nem tudtak velem kezdeni, azt mondták már az orromon, a fülemen, és a számon is jött a tej és a tea, mégis bömböltem! így állandóan anyaért sírtam, míg végre át nem ölelt, és meg nem etetett! Igaz pár nap alatt kezdtem beletörődni a helyzetbe, ráadásul anya megpróbált minden tőle telhetőt, és sokszor ott ücsörgött mellettem,és vigyázott rám! Ismét nagyon rendesek voltak velünk, és amikor én anyáért kiáltottam, már szóltak is neki telefonon, így rohant hozzám vígasztalni, még éjszaka is! Mivel elég sokat sírtam érte, és a gyógyszer is használt neki, gyorsan meggyógyult, és mehettünk újra haza a biztonságos otthonomba!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
