Első miki ajándékaim (12.06.)

Ma szép napra ébredtünk! Reggel 6kor keltem! Nagyon huncut vagyok ma, ugyanis nem vagyok hajlandó megmaradni senkinek a kezében! CSak úgy nem sírok, ha letesznek valahova,és kedvemre mozoghatok, és beszégethetek! Ennek csak az az ára, hogy elaludni sem nagyon tudok Ráadásul nem tudok böfizni sem, pedig anya próbálkozik serényen! De úgy nehéz is szegénynek böfiztetnie, hogy meg nem állok nála egy fél pillanatra sem míg le nem tesz a kezében! Na persze az evőkém rendben van, megint 1,5 óránként eszigélek! És a végén már szuszogok a cicin, de amint anya megmozdít, felpattan a szemem! Anya ma azt mondta az egyik ilyen alkalommal, hogy tisztára oylan voltam mint amikor először haza kerültem! Még mosolyogtam is a cickón édesen
Amúgy felénk is járt ám a miki bácsi, bár én nem taliztam vele Anya adta oda nekem a sok ajándékomat! De nagyi megígérte, jövőre láthatom a pirosruhájú, fehérszakállú miki bácsit! Szerintem nekem most is bejött volna, mert imádom a piros színt nézegetni! bizti pislogtam volna ezerrel rá nagy szemekkel!


Ezeket a szép rucikat a megyeri nagyimtól kaptam! Az ő mikije volt a leggyorsabb