2008. április 5., szombat

Amikor végre hazamehettünk anyával!

És végre 3 nap után megtörtént a csoda, nem vittek vissza többet a kék fénybe! anya nagy nagy szeretettel fogadott, és gondoskodott rólam! Aztán mivel már az első pillanattól kezdve a szopika rettentően jól ment, és anyának is nagyon sok tejcsije lett, gyorsan kezdtem összeszedni magam!!! Amikor végre elindultunk új otthonom felé, már 2650 grammra visszatornáztam magam az első napok 2530 grammra való visszaesése után A nővérkék és a doki bácsi is nagyon megdícsért milyen ügyesen gyarapodok Anyaék nagy örömmel vittek haza! apa csak úgy rohant velem a bébihordozóval, anya a fájó sebével alig bírta követni őt Aztán betettek a kocsiba, jól bekötöttek! Tehát így indultunk hazafelé a mi kis békés falucskánkba Benczúrfalvába! A kocsiban rettentően jól viselkedtem, végig aludtam az 1 órás utat! Bár anya hasában rengeteget utaztam, és nem volt annyira ismeretlen a kocsi békés zümmögése

Nincsenek megjegyzések: